A kiegyensúlyozott kapcsolatban egy nehezebb élethelyzetben, nehezebb döntésekben a felek kölcsönösen segítik egymást.
Nem probléma számukra a bizonytalanság, az elakadás, vagy éppen a félelem kifejezése és elfogadása.

De amikor nem ilyen harmonikus a működés, akkor játszmázás folyhat a felek között.
A játszmázásra az jellemző, hogy a szereplők egymáshoz viszonyítva különböző szerepekben tetszelegnek.
3 lehetséges drámai szerepet különböztetnek meg,
AZ ÜLDÖZŐ, AZ ÁLDOZAT, A MEGMENTŐ.

A megmentő szerep: az áldozat segítésére, megmentésére siet kérés nélkül. Meggyőződése, hogy az áldozatnak szüksége van őrá, a támogatására, a közbelépésére. Meg van győződve saját fontosságáról, szakértelméről.

 Én csak segíteni akarok: itt a személy kérés nélkül lép a folyamatba. Látszólag segíteni akar, jó szándékú tanácsokat ad, együttérzésről biztosít, de igazából önös érdekeit képviseli.
– Én a te helyedben…
– Tudod, én csak jót akarok neked…
– Láttam, hogy segítségre szorulsz, elintéztem helyetted…

 Rám mindig számíthatsz: a másikban azt az érzést akarja kelteni és mélyíteni, hogy ő nélkülözhetetlen. Ezzel tulajdonképpen egy függőségi viszony jön létre, a másik elveszíti függetlenségét, önállóságát.

 Mindig megvédelek: a megmentő, általában nagy vehemenciával kel a másik megmentésére valós, vagy vélt sérelem esetén. A másik, ha be is lép ebbe a folyamatba egyre kevésbé tudja védeni saját magát, a megmentőre hagyatkozik.

Egy adott kapcsolatban megjelenő játszma a felek közötti problémák konkrét kifejeződése.

Érdemes tudni, hogy ha az adott kapcsolat megszűnik, a játszmázó következő kapcsolatába ugyanazt a játszma mintázatot viszi tovább.
Új partnert keres, és érdekes, hogy talál is a játszmájához…