Sok olyan nő van, aki, ha a barátnőivel találkozik, első számú témának tekinti a pasija vagy a férje, vagy általában a pasik szidalmazását.
Egymás között negatívan beszélnek a férfiról, szidják, panaszkodnak miattuk , magukat pedig áldozatként mutatják be.
Ez sehova nem vezet, pontosabban oda vezet, hogy még messzebb kerülünk attól a céltól, hogy jó és harmonikus kapcsolatunk legyen.
Lehet, hogy az adott helyzetben jó kiönteni a lelkünket, lehet, hogy jó érzés megszabadulni ilyen módon a feszültségtől, talán még az is bennünk lehet, hogy vigasztalódunk: másoknak sem jobb.
De nem éri meg a pillanatnyi öröm, mert hosszú távon ártalmas!
A probléma nem oldódik meg, de ezzel még jobban erősítjük magunkban a társunkról alkotott negatív véleményünket.
Sőt❗️ a barátnők helyeslése kapcsán pedig sziklaszilárddá válik az a hitünk, hogy mi milyen jók és kedvesek vagyunk, milyen rendesek, mi tényleg mindent megteszünk a másikért és a kapcsolatért, a pasi meg egyenesen egy szemétláda.
Egy aljas dög! 
Nagyon rossz, ha hagyjuk magunkat mélyre kerülni egy ilyen negatív spirálban!
Minél mélyebbre jutunk, annál nehezebb kikecmeregni onnan!
A kapcsolat megjavulása pedig tudjuk, hogy nem varázsütésre történik, hanem nekünk, magunknak is nagy felelősségünk van benne.
Ha ilyen helyzetbe kerülünk, próbáljuk meg magunkat kivonni belőle. A többi nővel ellentétben mi mondjunk valami szépet, valami pozitívat a férjünkről!
(Akkor is van neki ilyen tulajdonsága, ha most éppen nagyon haragszol rá, vagy csalódott vagy. 😉 Keresd meg!)
Változtassuk meg a nézőpontunkat, ami megváltoztatja a kisugárzásunkat.
Hagyjuk abba a panaszkodást másoknak!!
Ne nyafogjunk állandóan, hogy nekünk milyen rossz!
Vállajuk a felelősséget saját beállítódásunkért!
Ha negatívan gondolkodunk, még több negatív dolog ér majd bennünket a kapcsolatban is.
Lépjünk ki a frusztrált nők, a frusztrált feleségek klubjából!
Nem élhetünk le egy életet úgy, hogy én vagyok az áldozat, a pasim, vagy a pasik úgy általánosságban pedig a tettesek.
Ez nem igaz!
